Intézményi hírek

Immáron 17. alkalommal nyitotta meg kapuit a Kamilliánus Hagyományőrző Tábor 2024.08.09-13 között Balánbányán. A közel 100 fős táborba érkeztek Nagybányáról és Csíkszentdomokosról fiatalok, valamint Nyíregyházáról a Szent Kamill Rehabilitációs Központból, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékkal élő táborozók. A tábor tematikáját a MEREM mozaikszó – megbocsátás, remény, megtérés – ihlette. A tábor szervezői és a csoportok vezetőinek beszámolóját olvashatják.

Markos Kitti, szervező: „A tábor kiemelt célja, hogy a határon innen és túli ifjúság jobban megismerje egymást, megerősödjenek keresztény hitükben és nemzeti identitásukban. Továbbá a szervezők György Alfréd, kamilliánus szerzetes atya, az Osztrák Kamilliánus Tartomány generális delegátusa vezetésével nagy hangsúlyt fordítanak az integrációra, az érzékenyítésre és az élmenyközpontú nevelésre. Az idei tábor különlegessége az volt, hogy a Németországi Kamilliánus Tartomány provinciálisa P. Jörg Gabriel kamilliánus szerzetes atya is a tábor résztvevője volt.

Az első napon a megérkezést és a szállás elfoglalását követően szentmisével kezdődött a tábor. Az este folyamán jó hangulatban, ismerkedős játékokon keresztül ismerhették meg egymást a csapatok, a résztvevők. A szombati napon a reggeli tornát követően a táborozók kiscsoportokban koreografáltak TikTok videókat jól ismert keresztény énekere. Ezt követően forgószínpad vette kezdetét, mely során a csapatok jobban megismerkedhettek a kamilliánus lelkiséggel, építhettek "Kamill kórházat", a drámapedagógia segítségével gyakorolhatták az empatikus viselkedést, lehetőségük nyílt lelkibeszélgetésre, egészséges édesség készítésre, valamit kézműves feladatra. A délután során Szent Kamill életét ismerhették meg a résztvevők. A csapatok Szent Kamill életének egy-egy szakaszából készítettek igényes színházi előadást. Az esti szent mise a köszönet és a hálaadás szavain túl előkészítette a következő nap tematikáját: a megbocsátást. Az este élmenyközpontú, közösségépítő játékokkal zárult.”

Kristály Boróka, csoportvezető: „A tábor harmadik napján túrára indultunk a Csíkszentdomokos határában lévő Pásztorbükkbe, ahol 1599 őszén Báthory András bíboros és erdélyi fejedelem vérét kiontották. Utunkban segítettek helybéli fogatosok, akik szekereken vittek ki minket a tetőre, illetve a balánbányai hegyimentők, akik a későbbiekben előadást is tartottak nekünk a szakmájukról.

A Pásztorbükkbe vezető úton feladatunk is volt: egy olyan természeti kincset kellett találnunk, ami a reményre és a szeretetre emlékeztetett minket, hogy később áldást kaphassunk rá. Miután a kápolnához értünk rövid pihenőt tartottunk, hogy rá tudjunk hangolódni a szabadtéri szentmisére, és egy kis gyümölcsevés után pedig következhetett a hazaindulás.

A napunk fárasztó volt, viszont közel sem volt még vége. Várt ránk a vacsora, majd a hegyimentők és Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-díjas magyar színésznő és Bata Hajnalka énekes érdekes előadásai. Ezt követően a hegyimentők pár felszerelését próbálhattuk ki, míg művésznő páros mesével és énekkel szórakoztatott minket.

A tábor többi napjához hasonlóan, most is fáradtan, de annál nagyobb hálával a szívünkben tértünk aludni, mert a következő nap is hosszúnak ígérkezett.”

Bőjte Beáta, csoportvezető: A negyedik, vagyis hétfői napunk mozgalmasnak ígérkezett, a reggelit követően rögtön nekivágtunk a számunkra előkészített forgószínpad végig járásának. Hat állomásnál játékos vagy kézműves foglalkozásokkal vártak bennünket a szervezők, de mindezek mellett megismerkedtünk a Jézus imával, megtudhattuk hogyan imádkoznak a csotkival, illetve körbejártuk a balánbányai ortodox templomot. Festettünk vászontáskát, karkötőt és agyagedényt készítettünk, a jó hangulatot pedig a különböző csapat- és bizalomjátékok hozták meg.

Ebéd után a nap következő részében Bőjte Róbert tánctanár segítségével betekintést nyertünk a csíkszentdomokosi néptánctáncba, együtt és párban mozgattuk meg lábainkat a különféle dallamokra.

Ezután a meleg időjárás jóvoltából sor került egy vizes játékra, amellyel sikerült mindenkinek lehűtenie magát, senki sem úszta meg szárazon.

A napnak korántsem volt vége, ezután a csapatok együtt készültek különféle előadásokkal az esti Ki mit tud?-ra. Vacsora után összegyűltünk, a csapatok pedig színesebbnél színesebb produkciókkal rukkoltak elő: láthattunk énekes, zenés és táncos előadásokat, színdarabot, a műsort pedig közös tánccal zártuk. A nap végét a pólók kiosztása fűszerezte meg: az elmúlt három nap tematikája (megbocsátás, remény és megtérés) ihlette a pólón szereplő feliratot, amelyet összeolvasva megkaptuk a “MEREM” mozaikszót.

A napot mesével és imával zártuk, és bár fájó szívvel, de álomra hajtottuk fejünk, és mertük várni a tábor következő, egyben utolsó napját.”

Biró Rita, szervező: A Kamilliánus keresztény tábor utolsó napja különleges és megható élményt nyújtott minden résztvevő számára. Ebben az évben is több helyről érkeztek táborozók, és külön örömünkre szolgált, hogy sérült gyermekek is csatlakoztak hozzánk. Ez az integráció fontos szerepet játszott a tábor szellemiségében, hiszen nemcsak a sérült gyerekeknek adott lehetőséget a közösségi élményekre, hanem az ép gyermekek számára is érzékenyítő hatással bírt. Ezáltal mindannyian megtapasztalhattuk az elfogadás és a szeretet valódi értelmét.

Az utolsó nap főként a búcsúzásról szólt, ami érzelmileg mélyen megérintett minket. A csapatok hagyományosan megírták és előadták a tábor búcsúztató dalait, melyek szavai és dallamai sokunk szemébe könnyeket csaltak. Ezek a pillanatok újra és újra megerősítették bennünk az összetartozás érzését, és azt, hogy egy nagy családként létezünk, amelyet a keresztény értékrend és a közös élmények kötnek össze.

A reggeli táborzáró szentmisén Jörg atya Szent Teréz szavaival indított: "Te és én, mi ketten, verhetetlenek vagyunk." Ezen gondolatokkal zárta le a hetet, megerősítve bennünk, hogy jó úton járunk, és hogy a kamilliánus lelkiség különleges értékeket hordoz. A szavai nemcsak vigaszt nyújtottak, hanem arra is emlékeztettek bennünket, hogy a közös hit és az egymás iránti szeretet verhetetlenné tesz minket. Az utolsó napon átélt közösségi élmények, a dalok és előadások mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy emlékezetes lezárása legyen ennek a felejthetetlen tábornak. Bár a búcsúzás mindig nehéz, mindannyian tudjuk, hogy ez a közösség, amelyet együtt építettünk, örökké velünk marad. Az összetartozás érzése, a keresztény értékek mentén megélt napok és a közös élmények biztosítanak bennünket arról, hogy valóban egy család vagyunk.”

A tábor a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. EKCP-KP-1-2024/3-000106 számú pályázata támogatta, a tábor pólóit a Szent Kamill „Életet az Életnek” Közhasznú Alapítvány Nemzeti Együttműködési Alap NEAO-KP-1-2023/4-000028 számú pályázati támogatásából biztosította. Továbbá köszönet a többi támogatónak is, az Osztrák Kamilliánus Tartománynak, Ft. Szecsete Zoltán balánbányai plébános úrnak, Iojiban Györgynek Balánbánya Polgármesterének, Karda Róbertnek Csíkszentdomokos Polgármesterének, Csatlós Tibornak a Csíkszentdomokosi Falukonyha vezetőjének, Gáll Levente úrnak, Böjte Attila úrnak, a Salvamont Balánbányai hegyimentőknek és a névtelen támogatóknak.

Szöveg: Markos Kitti, Kristály Boróka, Bőjte Beáta, Biró Rita

Képek: Pál Viktória, Dévai Marcell